Hanyag tartás és gerincferdülés

Szabó Krisztina gyógytornászunk összefoglalója

Hanyag tartás leginkább akkor alakul ki, amikor a gyermek bekerül az iskolába és a hátára veszi az olykor igencsak súlyos iskolatáskát, ill. hosszú órákon keresztül ül az iskolapadban. Sajnos az izomzat ilyenkor még nem elég erős ahhoz, hogy ezeket a terheket viselje, ráadásul a délutáni tanulás, számítógépezés, telefonozás is mind hatással vannak a tartásukra. Ilyenkor szülőként azt tapasztaljuk, hogy a gyermek görnyedt, a vállai előreesnek, púpos a háta, a lapockái szétcsúsznak, a fejét előre tolja és folyamatosan azt érezzük, hogy „böködnünk” kell, hogy húzza ki magát. Sajnos, ha ez az állapot sokáig fennmarad, akkor az izmok „elkényelmesednek” ebben a helyzetben, az állapot rögzül úgy, hogy a mellizmok rövidülése miatt egy idő után már nem is tudja kihúzni magát.  A hanyag tartás következtében a gerincoszlop különböző területein felborul az izomerő egyensúly, mely a medence állását is megváltoztathatja. 

Szülőként akkor is figyeljünk a gyermek testtartására, ha hirtelen sokat nő. Sajnos az izom – főleg rendszeres sport nélkül – nincs felkészülve a nagyfokú növekedésre, ilyenkor is tapasztalhatunk tartás problémákat. 

Hanyag tartás esetén a felsőtest szimmetriája a legtöbb esetben még megtartott, de ha a vállak, a lapockák, vagy a kar és törzs egymáshoz viszonyított helyzetében asszimetriát tapasztalunk, gyanakodjunk gerincferdülésre. 

A terápia célja minden esetben – legelsősorban – a hátizomzat erősítése, de figyelnünk kell a has, a medence körüli és az alsó végtag izmainak erősítésére is. A gyakorlatok elsajátíthatók, és rendszeres otthoni elvégzése javasolt, akár a család a gyermekkel együtt is tornázhat. Gerincferdülés esetében speciális gyakorlatokat tanítunk meg a gyermeknek, melyekkel a saját görbületeit tudja korrigálni. A rendszeresség mindkét esetben kiemelten fontos, legfőképpen gyermekkorban, mert a leghatékonyabb munkát a csontosodás befejeződése előtt tudjuk elvégezni. A csontosodást követően a deformitás már nem változik, ilyenkor leginkább a tartásból eredő mozgáskorlátozottságot, ill. fájdalmakat kezeljük.  

Amennyiben a gyermeken tartás problémákat tapasztalunk, javasoljuk, hogy mindenképp mutassuk meg gyógytornásznak. Amennyiben gerincferdülésre gyanakszunk szakorvos vizsgálatára is szükség lesz, de a terápia nagyobb részét ebben az esetben is a gyógytornász végzi a gyermekkel szorosan együttműködve. Ilyen esetekben általában röntgenfelvétel készül a gerincről, bizonyos esetekben fűző viselése is szükséges.

Ha sportoló gyermeknél tapasztalunk gerincferdülést, főleg olyan esetekben, amikor a sport (pld. tenisz) asszimetrikusan terheli a gyermeket, nagy hangsúlyt kell fektetni a sportban kevésbé használt oldal erősítésére is. Ilyen esetekben jelezzük az edző felé a gerincferdülés tényét, és kérjük együttműködését a másik oldal erősítésében is. 

A gerincferdülés terápiás módszere a Schroth terápia.